A 7. évfolyam 2023. június 6-9-ig 4 felejthetetlen napot töltött a Felvidéken az egykori Magyarországhoz tartozó a valamikor magyarlakta területeken a Határtalanul program keretében.
A programon 50 diák vett részt és 5 pedagógus kísért el bennünket.
Az utazásra úgy készültünk, hogy az előzetes programterv alapján az utazó diákok felkészültek a látni- és tudnivalókból és bemutatták társaiknak és a Magyarság Házában a részt vettünk az Élet a Dunán című film vetítésén, mely bemutatta a Felvidéken, a Csallóközben az elmúlt évszázadban történt változásokat a Duna árterületén Fenes Ferenc nyugdíjas gátőr portréján keresztül.
Ezek és az élményeink alapján készült a beszámoló.
Végig ugyanabban a panzióban laktunk és egy kényelmes Scania busz vitt minket az egész úton. Az iskolánál csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk.
Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, mert két napot zuhogó esőben töltöttünk.
Az felkészüléskor a NNDTE csapat az utazással kapcsolatban körkérdést tett fel az utazóknak itt láthatóak a válaszok is:
Az utazás:
1. nap
Komárom (Komárno)
Elhelyezkedése: Kisalföld keleti szélén, a Vág és a Duna torkolatánál fekszik, Trianoni békediktátum az Dunától északra fekvő területeit, a város nagyját Szlovákiához csatolta Magyarországon csak a vasútállomás és a kórház maradt. Először az Öregvárat látogattuk meg. Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es ostrom volt, amikor a törökök százezeres sereggel Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordultak. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc után a Habsburgok tervbe vették a felszámolását. A bajt tovább tetézte az 1763-as és az 1783-as földrengés, amely hatalmas károkat okozott.
1848–49-es forradalom és szabadságharc idején súlyos harcok folytak a területén.
1919-ben a csehszlovák hadsereg szállta meg, lőport, fegyvereket tároltak itt.
A Prágai tavasz leverése során 1968-ban a szovjet hadsereg katonái foglalták el. Előfordult, hogy 6000 szovjet katona állomásozott itt. Hatalmas falakkal van körülvéve, tetejük földdel megerősítve. Itt helyi idegenvezető kalauzolt bennünket.
Átmentünk a legénységi és a tiszti szálláson, bementünk a sötét kazamatákba, ahol egy láthatatlan labirintus is várt minket.
A 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc idején a Komárom térségében több csata is lezajlott.
A vár magyar kézre kerülésével, azonnal hozzáláttak a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez.
A vár új parancsnokának az energikus Klapka György tábornokot nevezték ki. A bécsi út lezárása érdekében új erődök építését kezdte a nagy erőkkel folytatott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt azonban meg kellett szakítani.
Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően az osztrák csapatok jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzár Komárom egy hónapig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.
Klapka György emlékét ma is őrzik a városban, amit mi is megtapasztaltunk a városi sétánk során. A Főtéren áll a szobra, amit meg is koszorúztunk, míg a városháza tornyának egyik ablaka minden órában kinyílik és a Klapka induló dallama csendül fel.
Komárom látnivalói közül jártunk az Európa-udvarban: azt az egyedi épületegyüttest nevezik így, amelyek egy teret vesznek körül és mindegyik ház az Európai Unió egy tagállamát jeleníti meg.
Komárom belvárosából finom fagyival búcsúztunk.
Komárom után zuhogó esőben érkeztünk Gútára, a Kis-Duna régi medréhez. Itt felmentünk Közép-Európa leghosszabb fedett fahidjára, ami 86 méter. Miután pár percig az esőt néztük, bementünk egy kocsmába, ahol 2 csoportot alkottunk és külön-külön megnéztük a reformkori hajómalmot.
Gúta után Galántára vitt az utunk. Galánta a Mátyusföldnek nevezett területen fekszik, mely nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta.
A város területén már az újkőkorban éltek emberek. 1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság és más közhivatalok létesültek.
Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették.
Meglátogattuk a Galántai Honismereti Múzeumot, ahol láthattunk néhányat az Eszterházy kastély bútoraiból, és egy műemlék gyógyszertár berendezését, és a helyi viseleteket
A múzeumban időszaki kiállításként a Merkur nevű cseh építőjátékot mutatták be.
Ezután irány a szállásunk, amit nagyon fáradtan foglaltunk el.
2.nap
A 2. napon korán keltünk, mert időre mentünk Nyitrára
Szlovákia negyedik legnépesebb városa nevét a folyójáról kapta. Nyitra járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja. Történelme a történelem előtti időkig nyúlik vissza.
Az első megállónk a nyitrai vár volt. Itt csak angol nyelvű idegenvezetés volt és ezt a helyszínt is 2 csoportot alkotva látogathattuk meg. Az egyik csoportnak a saját idegenvezetőnk tolmácsolt, míg a másik csapat Viktor bácsi nívó angolcsoportja volt, akiknek nem is kellett tolmács.
Megnéztük a püspöki palotát és a várban lévő székesegyházat, és egy kiállítást a szlovák írásbeliség kialakulásáról.
Ennek a várnak az egyik tornyát Vazul toronynak hívják, mert itt raboskodott I. (Szent) István unokatestvére, Vazul (Vászoly) akit a király Imre herceg halála után megvakíttatott, fiait pedig száműzte mert félt, hogy a trónjára törnek. Később ezek a fiúk mégis magyar királyok lettek I. András és I. Béla néven.
Nyitra után Bajmóc várkastélya következett, melyet az utóbbi 300 évben a Pálffy család birtokolt
Ide is csak vezetéssel lehetett bejutni, de szerencsére itt magyar idegenvezetőt kaptunk.
Láttunk kék szalont, lépcsőt a kutyák szobraival, a kazettás mennyezet és a kék festésű fal a címereket Magyar királyokról, nemesekről pl. :Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, az arany termet ami nevét a tiszta arannyal borított mennyezeti hársfa faragásról kapta.
Ezután a Malonyai Arborétumba mentünk volna, de az eső elmosta ezt a programot, de nem bántuk, mert így is nagyon fáradtan érkeztünk vissza a szállásunkra.
3. nap
A harmadik napon szerencsére nem kellett korán kelni, az első programunk Deákiban volt, ahol megszálltunk. Deáki Szlovákia Nyitra kerületében fekszik.
1001-ben I. István bencéseket telepített ide. 1002-ben a Pannonhalmi Főapátság alapítólevelében a mai Deáki régi Wag nevén szerepel.
Itt született 1884. április 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek.
A római katolikus templomot látogattuk meg.
A panziónkról:
A befogadóképessége 60 fő Ahogy látszik pompája mára egy kicsit megkopott, de nagyon jól éreztük magunkat, a reggelire sokféle ételből választhattunk, bőségesen, vacsorára mindig finom főtt ételt kaptunk, és mindig volt repeta.
A panziónak volt bowling pályája is. Este ki is próbáltuk!
Deáki templom után a Kis-Kárpátok legszebb erődítményéhez a Vöröskői várhoz, a Pálffy család ősi fészkéhez látogattuk el. A várban középkori kiállítások, fegyvergyűjtemény, bútorok, festmények voltak, de tilos volt a fényképezés. Végig egy őr jött velünk, aki kinyitotta előttünk, majd bezárta utánunk a termeket és nagyon figyelt. Ica néni kérdéseket tett fel az éppen megtekintett teremmel kapcsolatban, aki jó választ adott pontot kapott, a nyerteseket végül apró ajándékkal jutalmaztuk, nagyon jól szórakoztunk.
A várlátogatás fáradalmait fagyizással pihentük ki.
A vöröskői fagyizás után Nagyszombatban városnéző sétát tettünk.
A török hódoltság idején a katolikus érsekség, Nagyszombatba költözésével a szabad királyi státuszú város a Magyar Királyság egyházi központjává lépett elő, s maradt meg e szellemi központnak 1822-ig. A Nagyszombati Egyetemet 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek. Itt volt Magyarország első orvosi egyeteme. Ez az intézmény lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődje.
Keresztelő Szent János templomát (Egyetemi jezsuita templom) is megtekintettük:
4. nap
A negyedik nap reggelén Felsőszelibe látogattunk, ahol megismerkedtünk a helyi iskolával, találkoztunk az ottani diákokkal és átadtuk az ajándékainkat.
Megtudtuk, hogy náluk a tanév június végéig tart, de sokkal hosszabb a téli szünet és van síszünetük is és a legjobb osztályzat az 1-es.
Az iskolalátogatás után elbuszoztunk Magyarország egykori koronázó fővárosába, a reformkori országgyűlések színhelyére, Szlovákia fővárosába, Pozsonyba. 1919-ben a terület Szlovákiához került, megkezdődött a város magyaros jellegének felszámolása: megváltoztatták a város nevét és az utcaneveket; csaknem teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatást; eltüntették a magyar vonatkozású szobrokat, feliratokat.
Pozsonyban az első utunk a várhoz vezetett, sajnos csak kívülről nézhettük meg.
A honfoglalás előtt már állt a vár Pozsonyban, a várhegy 902-től folyamatos magyar uralom alatt volt. I. Bretislav cseh fejedelem rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Jelenleg itt Szlovák Nemzeti Múzeum van itt.
A várból lesétáltunk az óvárosba, megnéztük a Nemzeti Színház épületét az Óváros-házát, az egykori országgyűlések házát és a Szent Márton dómot, ami a 15. században épült gótikus székesegyház, összesen 11 Habsburg-házi magyar uralkodót, valamint 8 magyar királynét koronáztak meg itt. A városi séta után kaptunk 1 óra szabadidőt, amit sokan mekizésre és ajándékvásárlásra használtak.
Ezután visszaszálltunk a buszra és indultunk haza. Fél hétre már iskola elé is értünk!
Az élményeinkről a témanapon számoltunk be iskolatársainknak.
Fényképes élménybeszámoló után az osztályoknak
• totót kellett kitölteni a hallottak alapján,
• vaktérképen kellett bejelölni a meglátogatott helyszíneket,
• városokat összepárosítani híres szülöttjeikkel
• meg kellett tanulni a Klapka indulót
• ételkóstolón reszt venni
A legügyesebben szereplő csapat szlovákiai édességet kapott.
