Határtalanul beszámoló
A 2024/25-ös tanévben a 7. évfolyam 40 tanulója és 4 kísérő pedagógus a Határtalanul! program keretében háromnapos kiránduláson vett részt Szerbiában, a Student Lines Utazási Iroda szervezésében. Az utazás során június 11. és 13. között a magyar történelemhez kapcsolódó emlékhelyeket látogattunk meg, illetve egy archeológiai lelőhelyet is felkerestünk. A programok napi bontásban:
- Június 11.
Kora hajnalban gyülekeztünk a Bárczi Géza Általános Iskola előtt, ahol izgatottan vártuk az indulást és a nehezebben ébredőket.
Sofőrünk, Dani nagyon kedves és gyerekközpontú volt, aki a nehéz útvonalon végig profi módon vigyázott a biztonságunkra.
Kora délelőtt léptük át a szerb-magyar határt, ahol csatlakozott hozzánk Dóra, az idegenvezető.
Első nagyobb állomásunk Belgrád volt, ahol megcsodáltuk a nándorfehérvári hősök emlékhelyét, felelevenítettük a történelem órán tanultakat. Sok fotót készítettünk.
A Duna-Száva torkolata nagyon érdekes látvány volt! A vár előtti pultoknál apró ajándék- és emléktárgyakat vásárolhattunk. Később sétáltunk a belváros legfontosabb utcáján is. Egy bevásárlóközpontban fagyizhattunk, majd megcsodáltuk a régi házakat.
Este megérkeztünk Székelykevére, ahol a szállásunk volt. Két házban kaptunk helyet, külön a lányok és a fiúk. A vacsora ízlett majdnem mindenkinek. Este 11 körül fáradtan dőltünk ágyba, különösen, hogy másnap kora reggeli indulást terveztünk, mert rengeteg program várt ránk.
2. Június 12.
A kiadós reggeli után álmosan kászálódtunk fel a buszra, és elindultunk a Duna menti Szendrő várához. A híres végvár nem okozott csalódást: tornyokat, vastag falakat és lépcsőket is megmászhattunk.
A következő állomás Galambóc vára volt, ahol betereltek bennünket egy előadóterembe. Itt egy filmet kellett megnéznünk a vár – egyébként példás – felújításáról. Sajnos az izgalmas tornyokra és bástyákra nem engedtek fel minket. Nem értettük ennek okát, pedig ez lehetett volna a legizgalmasabb. Így ezt a csodás középkori erődrendszert csak távolról fotózhattuk.
Az ebédet csak bekapkodhattuk az időhiány miatt, majd továbbgurultunk Lepenski Virbe, ahol egy archeológiai lelőhelyet látogattunk meg, előtte pedig egy tájékoztató filmet is vetítettek a régészeti munka folyamatáról.
Néhány kóbor kiscica is hozzánk csatlakozott volna, tőlük fájó szívvel köszöntünk el.
Visszatérve a szálláshelyre, vacsora után búcsúestet tartottunk a fiúk házában. Jó hangulatú buli volt!
Ekkor már tudtuk: a hazafelé úton a határforgalom, valamint az autópálya zsúfoltsága miatt nagyon korán lesz az ébresztő.
3. Június 13.
Hajnali fél 6-kor elindultunk a csomagokkal a buszhoz, és 6-kor már reggeliztünk. Nem volt könnyű…..
Egyórás eltévedés után végre megérkeztünk Tótfaluba, ahol a Mini-Délvidék tematikus parkban csavarogtunk, és követtük a Duna kanyargását pici vármakettek társaságában.
Ezt követően kedves vendéglátásban volt részünk egy termelőnél, ahol egy fogadóban finom házisütiket és szörpöt kóstolhattunk. Itt lehetőség volt némi ajándékvásárlásra is: szappan, lekvár, méz, levendulapárna.
A délután Szabadkán folytatódott. Közkívánatra, mert már nagyon éhesek voltunk, sajnos egy piszkos parkolóban állva fogyasztottuk el a leveles tésztából álló sós és édes süteményeket ebéd gyanánt.
Ezt követően bekalauzoltak bennünket a valóban gyönyörű szabadkai Városházára, ahol részletes idegenvezetést kaptunk egy ott dolgozótól. Kipróbáltuk, hogy milyen elnökölni az ülésteremben, közben gyönyörködtünk a szép dekorációkban.
Rövid fagylaltozás után még elrohantunk a felújított zsinagógához, ami előtt természetesen elkészült a kötelező csoportkép. Nem mentünk be az épületbe.
Hazafelé egy gyors vásárlásra maradt időnk egy Tesco-szerű áruházban, majd irány haza. A szülők az iskola előtt vártak bennünket.
Mindenki egészségesen, épségben és vidáman érkezett meg, és sok élménnyel gazdagodtunk.
google fotós album link:
https://photos.google.com/share/AF1QipOdmTPpKhYjWq9S17Jos49mEn6afdQoZyk8m6bGipLrNwg9iJJ8ZQ4nGn6yHh7IGQ